Paleolit kertészkedés, azaz paleokert.

Ez már megint milyen újabb hóbort?!? Bizonyára sokak fejében megfordul ez a kétely, kérdés. Nem hóbort ez kérem, hanem a kertészkedés, azon belül is az élelem előállítására irányuló kertészkedés egy új irányzata, amely, ha úgy tetszik a biokertészkedésből növi ki magát, de azon túllép.

Miben más a paleokert? Röviden a következőkben lehet összefoglalni.

  1. Termesztett növények köre. A paleolit életmód nem fogyaszt minden növényt, vannak, amelyeket kimondottan tilt, míg másokat kompromisszumként elfogad. Néhány példa; tiltó listán vannak a pillangósok (borsó, bab, szója, földimogyoró), burgonya, kukorica, gabonafélék, kompromisszumos a paradicsom, melyet csak éretten lehet fogyasztani. Mivel ezeket a növényeket nem fogyasztja a paleolit életmódot követő, ezért többnyire érdemtelen termeszteni őket a kertjében. Ez részben jó, mert sok hely szabadulhat így fel a kertben, részben pedig rossz, mert például a pillangósok jótékony hatással vannak a talajra. Arról már nem is beszélve, hogy a növénytársításokból is kiesnek a tiltott zöldségek. Így hát a paleokertészt dilemma elé állítja az életmódja. Vessem, vagy ne vessem őket, ha nem vetem, akkor hogyan korrigáljam a hiányukat?
  2. Idényjelleg. A paleo életmód erősen támogatja az „idénynövény” fogyasztást. Kicsit butuska a fogalom, bocsi én alkottam, de a lényeget azért takarja. Mindig azt a növényt fogyasszuk, amelyik éppen terem természetes körülmények között. Jó példa erre a paradicsom, amely az üvegházakna, fóliáknak köszönhetően elvesztette idényjellegét, mivel az év bármely időszakában korlátlanul hozzáférhető. No de milyen áron. Erről nem most, majd később. További számtalan példát lehetne sorolni. Épp a kedvezőtlen hatások miatt fontos, hogy mindig a tiszta természet által előállított növényfélét fogyasszuk.
  3. Intenzitás. Kicsit kapcsolódik az idényjelleghez. Mivel a paleolit életmód sok zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt, és ezt idénynövényként teszi, ezért nagyon fontos, hogy a kertben ne legyenek üresjáratok. Mindig és sokat csak egy topon lévő intenzív kertészkedéssel lehet megvalósítani. Nagyon fontos, hogy tudjuk, hogy melyik növény mit szeret, mikor és meddig termeszthető eredményesen, hogyan hat a másik növényre, talajra. A megfelelő információ birtokában olyan vetési rendszert alakíthatunk ki, hogy még a hó alól is szedhetjük, fogyaszthatjuk a zöldségeket.
  4. Méretfüggő. Most felejtse el mindenki, hogy egy kis zsebkendőnyi méretű területen paleokertet alakít ki. Sajnos, ahhoz, hogy sikeresek legyünk a paleo kertészkedésben megfelelő méretű kertre van szükség. 200 négyzetméter alatt ne is nagyon gondolkodjunk. Kis kertben ugyanis megvalósíthatatlan a növénytársítást, vetésváltás, mennyiségi zöldségtermesztés, gyümölcsfa és zöldségtársítás, természeti elemek bevonása stb.
  5. Természet közeli megoldások. Mondanom sem kell, hogy a paleokert egy szigorított biokertnek felel meg. Persze kérdés mi ma a biokert? Koránt sem ugyanazt jelenti, mint 50, vagy 100 évvel ezelőtt. Még, ha azt is jelentené, akkor sem lehetne megvalósítani. De erről máshol, és máskor. Biokertről a www.kertember.wordpress.com oldalon olvashatni. A paleokert maximálisan törekszik a természeti megoldások alkalmazására, kerüli a vegyszereket, és a csodaszereket.
  6. Húst is előállít. Itt tehetünk egy kis engedményt. Ez ugyanis nem kőbevésett kritérium, de nagyban hozzájárul a fenti célok megvalósításában. A hús előállítás önmagában biztosítja a paleolit étrend egyik legfontosabb nyersanyagát a húst, másodsorban kiváló mellékterméket a trágyát, ami pedig a paleokert fő tápforrása. Akinek kicsi a területe az mentesülhet a 6 pont alól, de annak meg kell találni a megfelelő hús és szervestrágya beszerzési forrást. A szárnyasok a fentieken túl további kedvező hatással bírnak egy paleokertre, amit szintén ki kell használnunk.

Röviden ennyiben lehetne összefoglalni a paleokert ismérveit. A fenti 6 pont részletes kifejtése talán beleférne egy vastag könyvbe. Szép lassan el is készül ez a könyv, ennek a blognak a hasábjain. Aki olvasni akarja ezt a könyvet, netán követni az instrukciókat, vagy megvalósítani egy saját paleokertet, az tartson velem. Természetesen elébe is mehetünk a dolgoknak, azaz nem fontos, hogy abban az ütemben haladjunk, ahogy azt én elképzelem. Ennek egy módja van, kérdezni, hozzászólni kell. Kérdezni e-mail címemen: kertember@gmail.com, hozzászólni pedig itt a blogon lehet.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s